Maldív-szigetek

A fehér homokos tengerpart sekély, kristálytiszta vizű lagúna pompázatos vizivilággal, rengeteg napsütéssel. A megtestesült trópusi paradicsom.


Maldív-szigetek

Maldív-szigetek úti célok:



Maldív-szigetek

Figyelem! A male-i repűlőtérre érkezéskor a vámvizsgálatnál a szeszesitalokat, buddhaszobrokat elveszik, melyet a visszautazásnál visszaadnak.

Éghajlat
A Maldív- szigeteken trópusi az éghajlat, az éves hõmérsékletkülönbség nagyon csekély: 28 C- 31 C. A májustól szeptemberig tartó esõs idõszakban a délkeleti monszun hatására nagy mennyiségû csapadék hullik. Októbertõl áprilisig az északkeleti monszun idején az éghajlat viszonylag száraz.
A levegõ páratartalma mindenütt magas, amit egy kicsit enyhít a tenger felõl fújó állandó, gyenge szél. Növény- és állatvilág
A szigetek homokos talaján elsõsorban kókusz- és csavarpálmák, kenyérfák és trópusi bokrok nõnek. A szirtek és a lagúnák világában igen gazdag halállomány él. A tengeri teknõsök sok sziget homokpartján rakják le tojásaikat.

Politikai rendszer
A Maldív-szigetek 1965 júliusában nyerték el függetlenségüket. 1968 novemberében lépett életbe az új alkotmány, amely az országot elnöki köztársasággá nyilvánította. Az államfõ öt évre, közvetlenül választott, széleskörû politikai hatalommal fölruházott elnök. Az országgyûlés évente csak háromszor ülésezik, politikai befolyása alig van. Az ország 19 közigazgatási körzetre és a közvetlenül a kormánynak alárendelt fõvárosi körzetre oszlik.

Népesség
A lakosság arab, szingaléz, maláj származású keverék. Mintegy 200 õslakos él még. A szigetek lakossága igen fiatal; 40%-uk 15 év alatti. 1911-ben regisztrálták, hogy a férfiak 20 %-kal többen voltak, mint a nõk, ez az arány lassan már megszûnik. Az atollok lakottsága nagyon eltérõ; kb. a lakosság 1/4-e (70.000 fõ) a fõszigeten, Malén él. Az ország nyelve a szingalézzel rokon dhivehi, az írásuk arab eredetû.

Történelem
A Maldív-szigeteket i.e. 500 körül népesítették be Dél-Indiából vagy Ceylonból bevándorolt indoárják. A i.sz.szerinti elsõ századokban viszont a szigetek már fontos állomásai voltak a tengeri kereskedelemnek. A középkorban arab és perzsa kereskedõk terjesztették el a mohamedán vallást, ami 1153-ban államvallás lett. A portugálok 1558-ban gyarmatosították a szigetet, csak rövid 15 évre. A szigetvilág a kalózok gyakori célpontja lett, ezért a szigetlakók a németalföldiektõl kértek és kaptak segítséget, önkéntes adó fejében. Miután az angolok 1796-ban elfoglalták Ceylont, a szigetek fölötti felségjogot is átvették a németalföldiektõl. 1887-ben hivatalos védelmi szerzõdést írtak alá, de az angolok sem avatkoztak be az ország belügyeibe. Miután Ceylon 1948-tól független lett a Maldív-szigetek közvetlenül a londoni Colonial Office-hoz tartoztak. 1965. július 26-án kikiáltották a Maldív-szigetek függetlenségét, az 1968-as népszavazás végképp eltörölte a monarchiát, s elnöki demokráciát hozott létre.

Kultúra
Bár a Maldív-szigetek a 12. századig az indiai kultúra befolyása alatt voltak, s kultúrájukat jelentõsen befolyásolta a szomszédos Ceylon, ma már az iszlám elõtti korszaknak alig találhatók emlékei. A szigeteket régészetileg még alig tárták fel. Templomépítészetben igen fejlett kõfaragómûvészet jött létre. A mecseteket elsõsorban korall-mészkõbõl építették, belsejüket mûvészi faragások díszítik. Maléban a Nagy Péntek mecset jellegzetes minaretjével és a Szultán- parkban lévõ múzeum figyelemre méltó.

Öltözködés, helyi szokások
Az öltözködésben a lenge, könnyû ruházat ajánlott. A nudizmus az egész ország területén tilos. A turistáktól elvárják a helyi hagyományokhoz történõ alkalmazkodást: ruhának kell takarnia a combot és a vállakat, amikor a lakott területeket látogatják meg.

Szigetek: a szigetcsoportok területének mindössze 0,5%-a szárazföld, a többi a szigeteket összekötő Indiai-óceán. A szigetek alapterülete sokszor az egy négyzetkilométert, magassága a 2 métert sem haladja meg.

Javaslata: Mindenképpen ajánlatos búvárszemüveget, pipát és békatalpat magunkkal vinni, mert rendkívül gazdag a vízi világ, ami csodálatos élményt nyújt majd.

Földrajzi helyzet: a Maldív - szigetek az Indiai-óceánon, Sri Lankától nyugatra, Indiától délre helyezkedik el.

Időeltolódás: +4 óra Magyarországhoz képest, Sri Lankához viszonyítva -1 óra.

Érkezés: érkezéskor a repülőtérről kilépve jobb és baloldalon pultok találhatóak. Mindegyik szigetnek van saját pultja, a pultok felett ki vannak írva a szigetek nevei. Kérjük, keresse meg az ön által foglalt sziget pultját és adja oda a safari travel által kiállított vouchert. Ezután a pultnál található partnerünk odakíséri önöket a hajóhoz, amely a transzfert biztosítja.

Elutazás:  a recepciónál szobaszám szerint ki vannak írva a hajótranszferek indulási időpontjai. Kérjük, hazaindulás előtt nézze meg, hogy hány órára kell kint lenni a kikötőbe a hajó indulásánál.

Repülőtér: a nemzetközi repülőtér a Hulhule szigeten épült 1981-ben. A területet, hogy elég hosszú legyen a kifutópálya, korallal töltötték fel, így a meghosszabbított sziget maga a repülőtér. Itt látható a világ egyetlen olyan kifutópályája, amely az óceánból indul és az óceánban végződik.



Forrás: Maldív-szigetek ismertető - Start Utazás




Keresés
8 486 utazás 337 417 indulási időpontja között.
Valami hasonlót?


Recommendation Engine, Recommendation System




© Copyright 2000-2010 Világlátó   |   Lapcsalád további tagjai: Start Utazás, Last Minute Utak Napelemes rendszerek, energiahatékonysági beruházás