Beszámoló

Miután bejártuk a régi Dubait nekifogtunk annak a bizonyos Dubainak. Két napig bolyongtunk a városban, és kezdtünk teljesen talajt veszíteni. Az egész szürreális. Ott ültünk a Burj al Arab alatt, néztük, csodálkoztunk, és semmi értelmét nem láttuk. 7 csillagos szálloda, ahol állítólag aranyból vannak a vécédeszkák, és 40 dollárba kerül egy pohár bor és 100 dollárba egy főétel az ezredik emleti étteremben. Néztük azt a fantasztikus épületet, és nem jöttünk rá, hogy miért kellett ilyen lehetetlenn alakúnak lennie. Jópofa persze, hogy egy szigeten van, és a hatalmas vitorla alakkal sem könnyű betelni, ugyanakkor építőménökként azt hiszem van némi elképzelésem, hogy ezek a kis nyuanszok mi problémát és költséget jelentenek. Mindemellett az is látszott este, hogy olyan elképesztően sok lakója nem lehet, azaz bizonyosan nem átütő siker naponta egymillió forintért szobát árulni. Persze ha lúd legyen kövér, de a luxus mögött is kell, hogy legyen igény.

Majd voltunk az Emirates Plazában és tátottuk a szánkat a trópusi sípályán. Jópofa persze, de megint csak értelmetlen. Sielési élménynek nem mondható, és alaposan macerás beöltözni a síszerelésbe az alig 30 méteres szintkülönbség legyőzésére. Úgyamúgy amikor mi ott voltunk senki nem is vetemedett sielésre.

És így ment minden nagyobb dubai attrakcióval. Egészen addig, amíg el nem vetődtünk az egyik pálmára. A pálmák mesterséges szigetek és félszigetek a part mellett, rajtuk lakások és házak. Már van vagy három belőlük, és szintén semmi oka, hogy iszonyú költséggel megépítsék őket, hiszen gyakorlatilag korlátlan méretű tengerpart áll rendelkezésre tengerparti házak építésére, anélkül, hogy mértéktelen földet és betont kéne megmozgatni a terep kialakítására. Ugyanakkor a pálmák szigetein messze nem luxus házak, hanem normál lakások állnak, a Budapestivel összevethető (jóval alatta) áron. És onnantól mosolyogva néztük az összes őrültséget, amit csak Dubaiba összehordtak,és élvezettel figyeltük az értelmetlenségbe burkolt zsenialitást.

Volt néhány nagy városépítő erő a történelem során. Ezek a városépítő erők elegek voltak ahhoz, hogy egy város helyét, szerkezetét mghatározzák. A temészetesen feljődött városok során ez elnyúló folyamat volt, azonban voltak olyan nagyon erős és rövid ideig tartó hatások, amik önmagukban elegek voltak akár egész országok arculatának megteremtésére. Ilyenek, például: Heródes felépítette Massadát fő elvként szem előtt tartva, hogy a város kialakítása segítse a mózesi törvények hibátlan betartását. Szintén Heródes megépítette a Teplomot Jeruzsálemben úgy, hogy többek között egyben megszűntette az adócsalást. Dél-Franciaoszágban megépült kb. 300 bastide város a száz éves háború során a lakatlan területek benépesítésére és megvédésére. Vagy Orange City-t Kaliforniában úgy tervezék, hogy zavartalanul lehessen elkülöníteni pl. a munka és a lakóterületeket, és zökkenő mentesen lehessen lebonyolítani a közlekedést az egyes funnkcionális részek között.

És Dubaiban kitalálták a marketing alapú városrendezést.

A Burj al Arabbal Dubai, a világ túl felén lévő porfészek hirtelen felkerült Világ térképére. Egy ország/város, amiről a számottevő világ 99%-a soha nem hallott a közbeszéd tárgya lett. (A világ ugye nincs telezsúfolva 7 csillagos szállodákkal.) És az átlag ázsiai kereskedővároshoz a korlátlan luxus képzete társult. (Ezzel a Burj al Arab akkor is beteljesítette küldetését, ah utána soha senki nem lakik már benne.) És minden további, csak ezt az elképzelést erősítette. És a korlátlan és megalkuvás mentes luxus imidzse alatt el lehet adni sima tömegtermékeket, valami egészen hihetetlen mennyiségben.

Ebből a szállodai szobák szinte csak cseppek a tengerben. A Marina mellett kb. 100.000 lakás épült 2007 tavaszán egyidőben. Ha ehhez hozzáadjuk a Pálmákat és a távolabbi épületeket, az irodanegyedeket hihetetlen eladandó ingatlan mennyiséget kapunk.

És ahogy láttuk megmozdult a város és a világ nagy álmodozói mind idegyűlnek és próbálnak valami nagyot alkotni. Az az erő, ami a 1900-as évek eleján New York kialakulásához vezetett, a mai napokban Dubaiban van: a tőzsde Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő tőkepiaca, a Dubai New York és London után a világ harmadik legnagyobb műalkotás központjává vált.

Küldje el ismerősének!