Székelyföld - Kárpátok: könnyű túrák és városnézés Erdély legszebb tájain

Kedvencek közé     Nyomtatás     Küldje el ismerősének!        Azonosító: 389
Lejárt ajánlat
Ellátás: félpanzió
Szálláshely:panzió
Indulás:
Utazás:autóbusszal
Típus:kalandtúra

Ország: Románia
Város: Brassó, Korond, Segesvár, Szováta

Szállás / program részletes leírása



Leginkább egy családi kalandnyaralás és egy gyalogtúrákat felvonultató, éléménydús utazás ötvözete ez az erdélyi utunk. Egy kényelmes panzióban töltünk el kilenc éjszakát és minden reggel más-más látnivalók felé indulunk Erdély szívében. Sorra vesszük a legszebb természeti látnivalókat és érdekes városokat. Könnyű túrák éppúgy szerepelnek programunkban, mint pihenés és városnézés. Várunk minden kalandra éhes utazót, baráti társaságot vagy családot, akik már régóta meg akarják ismerni Erdélyt. Persze olyanok jelentkezését is szívesen látjuk, akik mindig szívesen térnek vissza a Székelyföld és a Kárpátok nagyszerű tájaira.

1. nap: Budapest – Szováta (szállás: szálloda, ellátás: vacsora)
Reggel indulunk autóbusszal Budapestről. A határátlépést követően rövid sétát teszünk Nagyvárad hangulatos belvárosában, majd Kolozsváron és Tordán keresztül érkezünk Székelyföld szívébe, a Sóvidék legnevezetesebb fürdőhelyére, Szovátára. Szállásunk a Faget, magyarul „Bükkös“ szállodában lesz, ahol egymás után három éjszakát töltünk.

2. nap: Szováta – Parajd – Medve-tó – Szováta (szállás: szálloda, ellátás: reggeli, vacsora)
A reggeli után Szovátáról buszunkkal a szomszédos Parajdra utazunk, ahol meglátogatjuk a híres sóbányát. Több száz évvel ezelőtt még csak a felszínen folyt a termelés, ma azonban már csak a föld alatt sok száz méterrel dolgoznak a bányászok. A sóbánya egy része látogatható, egy autóbusz szállítja a mélybe a kíváncsi turistákat. Hatalmas, impozáns termeken haladunk keresztül, melyeknek falai, padlója és mennyezete is egyaránt sóból van. Talpunk alatt a sóréteg vastagsága több kilométer. Földalatti látogatásunk legérdekesebb látnivalója egy – a sórétegekbe faragott – kápolna, melyet néhány éve szenteltek fel. Parajd sóvidékével a felszínen is megismerkedünk. Láthatunk többek között egy hatalmas sósziklát, amihez egy meredek ösvény vezet. (**) Egy patak mentén térünk vissza buszunkhoz mellyel visszautazunk Szovátára. A város Székelyföld egyik legnépszerűbb nyári üdülőhelye. A Mező-havas lábánál elhelyezkedő Szováta régi fürdőhely, aminek vidékén már a római korban is sót bányásztak. Az ősi bányák helyén nagyon magas sótartalmú tavak keletkeztek, amik ma természetvédelmi területet alkotnak. Szováta öt sós tava közül kettőben engedélyezett a fürdés, mely nagyszerű élmény, mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Csakúgy, mint a Holt-tenger esetében, a Medve- és a Mogyoróska-tavak felszínén is egész egyszerűen lebeg az ember. A tavak sós vize és iszapja gyógyhatású, különböző reumatikus és nőgyógyászati problémákra ajánlják. Szovátán a 20. század elején elegáns üdülő negyed épült, mely a magyar arisztokrácia kedvelt nyaralóhelye volt, de gyakran látogatott ide a román királyi család is. Az utóbbi évtizedekben sajnos az épületek fénye kissé megkopott, de így is érdemes megismerkednünk a várossal. Délután szabadprogram keretében ki lehet próbálni a fürdést a gyógyhatású, sós tavakban.

3. nap: Szováta – Bögöz – Szejkefürdő – Farkaslaka – Korond – Szováta
(szállás: szálloda, ellátás: reggeli, vacsora)
A reggeli után indulunk autóbusszal Bögözre. Meglátogatjuk a falu 13. században épült gótikus templomát, mely az egész világon különleges, köszönhető ez kazettás mennyezetének és freskóinak. Ezután buszunkkal Szejkefürdőre utazunk, ahol a kénes szagú gyógyfürdő mellett gyönyörű székelykapuk sora vezet a „legnagyobb székelysírjához. Orbán Balázs többkötetes, a Székelyföld leírása című monográfiájával érdemelte ki ezt a megtisztelő címet. A szerző szekérrel és gyalog járta be az egész Székelyföldet, nem ritkán a hátán cipelve 20 kilós, kezdetleges fényképezőgépét. Orbán Balázs készítette az első, hiteles földrajzi és kulturális leírást Székelyföldről. Ezt követően autóbuszunkkal Farkaslakára utazunk, ahol meglátogatjuk Tamási Áron sírját. Majd a falu utcáin végigsétálva érkezünk Tamási Áron szülőházához, melyben egy kis múzeumot rendeztek be. Az emlékház gondnoka az író közel kilencven éves húga. Ezután mintegy félórás utazás után érkezünk a fazekasságáról és népművészetéről híres Korond községbe, amely manapság egyetlen hatalmas kirakodóvásár képét nyújtja. Remek kézművestermékeket vásárolhatunk itt, de a falun végigsétálva megcsodálhatunk számos díszesen faragott székelykaput is. Korondról buszunkkal térünk vissza a Szovátán lévő szállásunkra.

4. nap: Szováta – Gyilkos-tó – Békás-szoros – Gyergyószentmiklós – Brassó
(szállás: faházak, ellátás: reggeli, vacsora)
Reggel elhagyjuk Szovátán lévő szállodánkat és egy egész napos kirándulásra indulunk a Keleti-Kárpátokba. Valamikor 1836-1838 között soha nem látott erejű esők zúdultak a mai Gyilkos-tó területére. A rengeteg víz hatására földcsuszamlások keletkeztek és a Gyilkos-hegy egy része egyszerűen lezúdult a völgybe. A hatalmas mennyiségű törmelék ezzel elzárta a Gyilkos-patak útját és a természetes „gát“ mögött egy tó, a Gyilkos-tó keletkezett. A völgy mélyén élő fenyőfák törzseit jól konzerválta a tó vasoxidos vize, így azok teteje még ma is a víz felszíne fölé emelkedik. A Gyilkos-tó rendkívül vadregényes környezetben fekszik, hatalmas hegyek közt. A tó keletkezéséről és nevéről több legenda is szárnyra kapott. Következő látnivalónk a Békás-szoros, melyet a Békás-patak vágott a Kárpátok tömbjébe. Az 1200 m magas Oltárkő alatt hosszan kanyargó szoros falai helyenként 2-300 m magasak, legvadabb része a „Pokol“, ahol a patak hatalmas kőtömbök között zubog. A patak vonalát követi a főút, mely szerpentineken, sziklából kirobbantott párkányokon, magas támfalak közt vagy éppen alagutakban vezet. Miután végigsétáltunk a Békás-szoroson, megpihenünk a Gyilkos-tó partján, ahol szabadprogram keretében tölthetünk el némi időt. Táv: 8 km, szint: fel 300 m, le 300 m, menetidő: 2 óra. (**) Csónakázhatunk a tavon vagy körbesétálhatjuk azt, de meg is mászhatjuk a tó fölött magasodó Kis-Cohárd (1345 m) csúcsot. Táv: 6 km, szint: fel 350 m, le 350 m, menetidő 2-3 óra. (***) A csúcsról látható panoráma nagyszerű, ezért mindenképpen ajánljuk ezt a túrát kalandvágyó utasainknak. Miután kellőképpen megismerkedtünk a Gyilkos-tó vidékével, beszállunk buszunkba és az 1200 m magas Pongrác-tetőn keresztül leereszkedünk a Gyergyói-medencébe. Egy rövid időre megállunk Gyergyószentmiklóson, melyet a 14. században alapítottak. A város érdekessége az az örmény közösség, aminek tagjai 1670 táján települtek be és máig őrzik ősi hagyományaikat. Meglátogatjuk az örmények által 1730-1733 közt épített erődtemplomot, melyet négy kis bástyával is körbevettek. A templom mérete és szépsége híven tükrözi az egykori, kereskedelemmel foglalkozó örmény közösség gazdagságát. Ezt követően Brassóba utazunk, ahol elfoglaljuk szállásainkat egy színvonalas kemping faházaiban. Itt három éjszakát töltünk.

5. nap: Brassó – Hét-létra vízesések – Brassó (szállás: faházak, ellátás: reggeli, vacsora)
Reggeli után gyalogtúrára indulunk a Brassói-havasokba. Autóbusszal utazunk a Nagykő-havas lábához, a Malomdombi vendégfogadóhoz (675 m). Innen gyalog folytatjuk utunkat Nagykő-havas bércei közé. Ez a hegység tulajdonképpen a Brassói-havasok legészakibb része, mely alig pár kilométerre fekszik Brassótól. A Sipoly-patak völgyében túrázunk, majd egyre keskenyebb ösvényen haladunk lassan emelkedve a Hét-létra vízesések lábáig. A Hét-létra tulajdonképpen egy vízesés-sorozat, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdokban zubog alá. Nevét onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A létrákon a közlekedés kicsit fárasztó, de veszélytelen; csak időnként a vízesések hideg vize fröccsenhet a nyakunkba. Végigjárjuk és megcsodáljuk a 7 vízesést, majd felkapaszkodunk egy oldalgerincen és a szomszédos völgyben ereszkedünk vissza a Sipoly patak völgyébe. (***) Táv: 9 km, szint fel: 550 m, le: 550 m, menetidő: 2-3 óra. A túra után városnézésre indulunk Brassóba, mely Erdély legszebb fekvésű városa, az erdélyi szászok központja és Erdély egyik legfejlettebb települése. Az 550 m magasan elhelyezkedő várost 1211-ben alapították és a kezdetektől fontos és gazdag kereskedőváros volt. Elsőként a Fekete templomot keressük fel, mely a legnagyobb templom Erdélyben és a legkeletebbre fekvő gótikus templom Európában. A nemrégiben felújított egyházi épület 1385-1477 közt a prágai Szent Vitus templomhoz hasonló, későgótikus stílusban épült. Nevét akkor kapta, amikor a Habsburgok felgyújtották a várost és a füst feketére festette a templom falait. A Fekete templom féltve őrzött kincse az a török szőnyeggyűjtemény, melyet a város céhei és gazdag kereskedői adományoztak a templomnak. Brassó másik híres épülete a főtér közepén álló Régi Városháza, mely 1420-ban épült. Az épületet többször átépítették és bővítették, így szinte minden oldala más-más stílusjegyet mutat. Brassót a 15. században hatalmas fallal vették körül, amihez 28 tornyot és 7 bástyát építettek. Az egykori védelmi rendszerből mára csak a Katalin kapu maradt fent. A délutánt szabadprogram keretében tölthetjük a városban. Sétálgathatunk a hangulatos tereken és utcákon, de akinek túrázni támad kedve, az felkapaszkodhat a Brassó felett magasodó, 960 m magas Cenk-hegy tetejére is. A csúcsról szép kilátás nyílik a városra, de szép idő esetén a Brassói-havasok sziklás csúcsai is látszanak. Táv: oda-vissza 7 km, szint: fel 430 m, le 430 m. (**) Az éjszakát a brassói kemping faházaiban töltjük

.6. nap: Brassó – Bálványos vár – Torjai-büdösbarlang – Bufogó-láp – Mohos-tőzegláp
– Szent Anna-tó – Brassó
(szállás: faházak, ellátás: reggeli, vacsora)
Autóbusszal utazunk a Keleti-Kárpátok vonulatáig. Első gyalogtúránk a Bálványos-hegy lábától indul, melynek 1056 m magas csúcsán egy régi vár maradványai pihennek. A hegyhez és magához a várhoz is számtalan legenda fűződik, melyek Jókai Mór regényeiben is fel-feltűnnek. Úgy tartják, a Bálványos vár volt a pogány hit utolsó székelyföldi követőinek menedéke és áldozóhelye. A várat a 9. században építette Apor Sándor, aki mindvégig ragaszkodott pogány vallási meggyőződéséhez. A vár lakói közt a keresztény időkben is sokáig megmaradt az ősi hit. A buszunktól a vár romjaihoz egy nem túl meredek ösvény vezet fel. Táv: 5 km, szint: fel 350 m, le 350 m, menetidő: 2 óra. (**) Rövid pihenő után újabb túrára indulunk, melynek célja a világhíres Torjai-büdösbarlang, mely 1053 m magasan fekszik. A barlang tulajdonképpen egy mesterségesen kitágított sziklaüreg, amiből a vulkáni utóműködés hatására különböző mérgező gázok áramlanak (kénhidrogén, széndioxid, szénmonoxid, stb.). Ezek a gázok belélegezve halált okoznának, de a bőrön át felszívódva gyógyhatásúak. Leülhetünk a kicsiny barlang két oldalán lévő padokra és élvezhetjük a testünket érő gázok jótékony hatását. Mivel a gázok nehezebbek a levegőnél, ezért azok a barlang alján összegyűlnek és egy magas „küszöbön“ áramlanak a szabadba. Ha a padokon ülünk, akkor a testünk a gázokban „fürdik“, mindamellett mi könnyen jutunk friss levegőhöz. Mozogni azonban csak óvatosan lehet a barlangban, nehogy felkavarjuk a gázokat, aminek szintjét gyertyával tudjuk időnként ellenőrizni. A barlangtól egy-másfél órás sétával érkezünk a Bufogó-láphoz, melynek egészen különleges hangulata van: mintha bármelyik pillanatban lápi tündérek és manók bukkanhatnának fel. Alattunk folyton besüppedő, zsombékos talajon járunk, miközben jól megfigyelhetjük a nyílt vízfelületek állandó pezsgését. A láp „bufogását“ a vulkáni utóműködések hatására kiáramló gázok okozzák. Táv: 8 km, szint: fel 380 m, le 380 m, menetidő: 2,5-3 óra. (***) A túra után utazunk egy keveset buszunkkal a Nagycsomád-hegy nyergéig, ahol megebédelhetünk. Ezután egy újabb, nem nehéz túrára indulunk, a méltán híres Mohos-tőzeglápba. A láp a Nagycsomád egyik egykori tűzhányójának kialudt kráterében található, amely azonban kevéssé emlékeztet az egykori tűzhányóra. Ebben a kráterben valaha kristálytiszta vizű tó volt, de az idők során veszített vizéből és tőzegláppá alakult. A 800 m átmérőjű láp felszínén több helyen nyílt vízfelület csillog és sok ritka, jégkorszaki növényfaj is őshonos itt. A Mohos-tőzegláp belépő ellenében, csak korlátozottan és óvatosan járható, de így is hű képet kaphatunk erről a háborítatlan ősvadonról. Táv: 2 km, szint: fel 100 m, le 100 m, menetidő: 1 óra (*). A Nagycsomád másik tűzhányójának kialudt kráterében található a nagyszerű Szent Anna-. Gyönyörű fenyvesek borítják az itteni hegyeket, melyek teljesen körbeveszik a 950 m magasan fekvő tavat. A szabályos kör alakú, lefolyástalan Szent Anna-tó igazi természeti ritkaság a Kárpátok vonulatai közt. A Mohosban tett kirándulásunk után fürödhetünk egyet a Szent Anna-tóban. Vacsorára érkezünk vissza szállásunkra, a brassói kempingbe.

7. nap: Brassó – Segesvár – Torockó (szállás: családoknál, ellátás: reggeli, vacsora)
Elhagyjuk a kemping faházait és Brassót, majd egész napos városnézésre indulunk a Nagy-Küküllő völgyében fekvő Segesvár városába. A város területe ősidők óta lakott, már a római korban erődítmény állt itt. Az 1100-as évektől szászok települtek Segesvár területére és azóta is jelentős számban élnek a városban. A várfalon belül elhelyezkedő óváros Erdély legszebb és legősibb középkori várnegyede, mely nem véletlenül szerepel az Unesco Világörökségeinek listáján. Zegzugos utcákat, ódon házakat, díszes tornyokat találunk itt és persze remek hangulatot, mely a középkort idézi. A várfalat és a bástyákat az 1300-as években építették és azokat a város 36 céhe tartotta karban. A vár bejárata tulajdonképpen a barokk stílusban épült Óratorony kapuja, mely mára Segesvár jelképévé vált. A toronyban egy 17. századból származó óraszerkezet színes faszobrokkal jelzi szabályos időközönként a pontos időt. A toronyban rendezték be a Várostörténeti Múzeumot és a közelben egy fegyvermúzeum is helyet kapott. Meglátogatjuk a 15. századból való Domokos rendi kolostor gótikus templomát, majd Vlad Tepes havasalföldi vajda apjának házát. A Drakula néven elhíresült vajdának persze nem sok köze volt a legendákban szereplő vérszomjas Drakulához, de azért érdemes felkeresnünk az épületet. Segesvár fellegvárába a 172 fokot számláló Deák-lépcsőn keresztül juthatunk fel. A lépcső fedett, amire azért volt szükség, hogy a diákok rossz idő vagy háború esetén is biztonságosan juthassanak el az iskolába. A fellegvárban ma iskola működik, de itt találjuk a 14. században épült vártemplomot is. Miután alaposan bejártuk Segesvár utcáit és tereit, a késő délutáni órákban utazunk a Székelykő lábához, Torockó faluba, melynek központja hamarosan az Unesco Világörökség részévé válik. Torockó és Torockószentgyörgy igazi kis etnikai szigetként maradt meg a Torockói-medencében, mely Aranyosszékhez tartozik és szinte el van zárva a külvilágtól. A medencét minden oldalról magas hegyek határolják: nyugat felől a Bedellői-havasok (1244 m), keletről pedig a Székelykő (1129 m) és a Rákos-tető (835 m). Bejutni a medencébe a keskeny Borrévi- vagy az Enyedi-szoroson keresztül lehet. Az itt élő emberek népviselete jellegzetes székelyes, de mégis egyedi. Építészetük szász elemeket is tartalmaz. A faluba érkezésünk után elfoglaljuk a szállásunkat magyar családoknál, különálló családi házakban. A vacsorát a háziasszonyok szolgálják fel számunkra.

8. nap: Torockó – Remete-szurdok – Nagyenyed – Torockószentgyörgy – Torockói vár
– Torockó
(szállás: családoknál, ellátás: reggeli, vacsora)
Reggeli után a Remete-szurdok felé indulunk busszal, mely a Torockói-hegység egyik legimpozánsabb látványossága. A szurdokot a Remete-patak vágta egy hatalmas mészkőtömbbe, így méretei monumentálisak. Egy turistaházhoz érkezünk, ahol leszállunk buszunkról, és gyalog indulunk tovább. Körülbelül háromnegyed óra után érjük el a szurdok tényleges bejáratát, ahonnan már csak a patak völgyében, egy sziklaösvényen tudunk továbbhaladni. Egyes helyeken láncok segítik a továbbjutást, ezáltal egyre kalandosabbá válik túránk. Alacsony vízszint esetén teljesen végigjárjuk a szurdokot, ha sok víz van a patakban, előbb viszszafordulunk. Táv: 6-8 km, szint: fel 150 m, le 150 m, menetidő: 3 óra (***) A szurdokból visszatérve rövid időre magállunk Nagyenyeden, ahol megnézzük a várat és a vártemplomot. Ezt követően Torockószentgyörgyre utazunk, majd a falu központjából nyugat felé indulva egy kiadós sétával felkapaszkodunk a Torockói vár romjaihoz, mely a Bedellői-havasok oldalában, egy kisebb sziklaormon áll. Táv: 6 km, szint: fel 200 m, le 200 m, menetidő: 2 óra. (**) A várlátogatás után percek alatt visszaérünk a szállásunkra.

9. nap: Torockó – Székelykő – Torockó (szállás: családoknál, ellátás: reggeli, vacsora)
Reggeli után túrázni indulunk a Torockó mellett magasodó Székelykőre, mely Erdély egyik legjellegzetesebb hegye. Alakja mintha egy fekvő embert mintázna. A hegy nem más, mint egy hatalmas, több száz méter magas mészkőrög, mely az Aranyos és a Maros folyók közt helyezkedik el. Célunk a Székelykő egyik hágója, a fekvő emberalak „nyaka“, ahová 500 métert leküzdve érkezünk meg. Némi pihenés után innen már könnyen elérhetjük a Székelykő csúcsát, mely 1129 m magas. Ha tiszta az idő, akkor rendkívüli kilátásban gyönyörködhetünk. Vissza a már megismert útvonalon ereszkedünk le Torockó faluba. Táv: 9 km, szint: fel 600 m, le 600 m, menetidő: 3-4 óra. (***) Némi pihenés után meglátogatjuk a Torockói Néprajzi Múzeumot.

10. nap: Torockó – Tordai-sóbánya – Budapest (ellátás: reggeli)
A reggeli elfogyasztása után elhagyjuk Torockót és a Tordai-sóbányához utazunk. A bánya az Osztrák-Magyar Monarchia idején élte virágkorát, majd hosszú évtizedekre bezárták. Látogatókat csak néhány éve fogad és ma már csak múzeumként üzemel az egykori hatalmas sóbánya. Mivel a só remekül konzerválja a fát, így gyakorlatilag eredeti állapotban láthatóak a kitermelés több mint száz éves berendezései, eszközei, fából készített egyszerű gépezetei. Szerencsére a Tordai-sóbánya ma még nem túl ismert, így kevesen látogatják. Egy-másfél órás látogatást teszünk a hatalmas föld alatti termekben és eredeti falépcsőkön egy 100 méter mély aknába is leereszkedhetünk. Ezt követően beszállunk buszunkba és indulunk Magyarország felé. Ha időnk engedi, rövid időre megállunk Körösfőn. A falu jelenleg Kalotaszeg népművészeinek és kézműveseinek a legfőbb kereskedelmi központja, igazi kirakodóvásár. Remek alkalom adódik tehát a vásárlásra, mivel más magyarok-lakta tájegységek jellegzetes termékei is megtalálhatóak itt. Ezt követően átlépjük a határt és a késő délutáni órákban érkezünk meg Budapestre.



Tudnivalók az árról

Ár tartalmazza: az utazást autóbusszal, a szállást panzióban, a reggelit és a vacsorát valamint a túravezetést.
Ár nem tartalmazza: az ebédet, a belépőket és a biztosítást.
 
Töltődik a foglalási lap




Keresés
8 856 utazás 340 547 indulási időpontja között.
Utazási magazin


Recommendation Engine, Recommendation System




© Copyright 2000-2010 Világlátó   |   Lapcsalád további tagjai: Start Utazás, Last Minute Utak Napelemes rendszerek, energiahatékonysági beruházás